Szeretne értesítést kapni, amikor megjelenik a következő kiadás?
FELIRATKOZÁS
REFORMOK A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZERBEN AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
A világ számos országához hasonlóan a brit kormányzat is komoly kihívásokkal nézett és néz szembe a pandémia okozta dekonjunktúra kezelése, a gazdasági helyreállítás vonatkozásában, egyrészt a csődbe ment, vagy épphogy csak túlélő vállalkozások újraindítása, másrészt a depresszív, lokális térségek fejlesztése vonatkozásában.
Kulcsszavak: monetáris politika, központi bankok, pénzkínálat és hitelek, Pénzügyi intézmények és szolgáltatások
Üzleti SZEmle - 2021. április
A COVID-19-JÁRVÁNY HATÁSA A CÉGÉRTÉKRE
Az elmúlt egy év gazdasági megtorpanása után, az oltási programok által biztosított reménybeli kilábalást feltételezve próbálom meg saját vállalatértékelési tapasztalataimat, valamint a PricewaterhouseCoopers (PwC) módszertani ajánlásait felhasználva összefoglalni, a járvány milyen főbb hatásokat okozott, hogyan befolyásolta (befolyásolja) a vállalkozások értékét, különös tekintettel a pénzügyi piacokon nem jegyzett kis- és középvállalkozásokra.
Kulcsszavak: járvány, gazdasági hatások, cégérték, vállalattulajdonosok, cégeladás
Üzleti SZEmle - 2021. április
AZ EURORÉGIÓK SZEREPE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSEKBEN
A tanulmányban a Beskydy Eurorégiót elemezték a szerzők, amely a lengyel–cseh–szlovák határ mentén helyezkedik el. Véleményük szerint a határ menti, periférikus régiók általában számos problémával szembesülnek. Jellemző rájuk a magas munkanélküliség, a fejletlen infrastruktúra illetve a lakosság nem megfelelő nyelvtudása, amely gátat szab a régiókban rejlő lehetőségek kiaknázására.
Kulcsszavak: eurorégió, határ menti együttműködés (CBC), regionális fejlesztés
Üzleti SZEmle - 2021. április
ÚJ LOGISZTIKAI GYAKORLATOK A REGIONÁLIS ÉLELMISZER-ELLÁTÁSI LÁNCOKBAN
Napjainkban az élelmiszerkereskedelem túlnyomó részét olyan horizontálisan és vertikálisan integrált nemzetközi ellátási láncok bonyolítják, amelyekben mindössze néhány hatalmas szereplő irányítja a termelést, a feldolgozást, a disztribúciót és a kiskereskedelmet. Ezeknek a költséghatékony és a just-in-time rendszernek köszönhetően alacsony készletekkel operáló modern élelmiszer-ellátási láncoknak a működését nagyon komolyan megzavarta a koronavírus járvány 2020 tavaszi kitörése. Az éttermek, szállodák és iskolák bezárása következtében nagykereskedelmi piacaik beszűkültek és a nagykereskedelmi vásárlók igényeire kialakított rendszer csak nehezen tudott alkalmazkodni a dominánssá váló kiskereskedelmi értékesítés feltételeihez. Ennek eredményeként sok fogyasztó tapasztalta az élelmiszerárak emelkedését és az áruhiányt az élelmiszerboltokban. A nemzetközi élelmiszer-ellátási láncokkal ellentétben a regionális szinten működő, ún. rövid élelmiszer-ellátási láncok számos szereplője sokkal sikeresebben tudott alkalmazkodni a fogyasztói kereslet és a szállítási feltételek hirtelen megváltozásához.
Kulcsszavak: regionális élelmiszer-ellátási láncok, rugalmasság, koronavírus, legjobb logisztikai gyakorlatok
Üzleti SZEmle - 2021. április
KOHÉZIÓS POLITIKA 2021–2027
Az EU hétéves kohéziós politikájának 2014–2020-as programozási szakasza lezárult, és a következő ciklus kapujában állunk; a tagállamok felkészülése már megkezdődött. Az új kohéziós politika szemlélete más, és a költségvetés is kissé eltérő az előzőt ciklushoz képest. Ebben a cikkben röviden áttekintjük a globális irányokat; melyek az új jellemzők, mik a változás új irányai, hol válik el az új a régitől. A kohéziós politika célja a tagállamok és régióik „átfogó harmonikus fejlődésének” előmozdítása és támogatása. A kohéziós politika, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés külön is említ (174. cikk), a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése révén igyekszik erősíteni a gazdasági és társadalmi kohéziót. Középpontjában azok a kulcsterületek állnak, amelyek elősegítik, hogy az EU megfeleljen a 21. század kihívásainak, és versenyképes maradjon a világpiacon. Miért fontos ezt áttekinteni? Állampolgárként, vezetőként, alkalmazottként és vállalkozóként is érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen tevékenységeket támogat az Európai Bizottság.
Kulcsszavak: területfejlesztés, területi tervezés, új kohéziós politika, 2021-2027
Üzleti SZEmle - 2021. április
TERÜLETFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON (2021–2027)
Magyarország az EU egyik tagállamaként jogosult a következő hétéves kohéziós szakaszban támogatási források lehívására. A 2014–2020-as programozási időszakhoz képest vannak forrásallokációs, adminisztrációs és szemléletbeli változások is. Ebben a cikkben azt próbáljuk meg röviden áttekinteni, hogy a tervezés folyamata hol tart, milyen tények állnak a rendelkezésre, és nem utolsó sorban azt is, hogy Győr-Moson-Sopron megye hogyan készül a források fogadására. A területi tervezéshez kapcsolódó dokumentumok egy része már elkészült, és mint aktív állampolgárok, illetve mint kiemelt szereplőknek lehetőségünk van ebben részt venni, véleményezni alakítani.
Kulcsszavak: megyei területfejlesztés, területi tervezés, új kohéziós politika, 2021-2027
Üzleti SZEmle - 2021. április
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TERVEK ÚJRAGONDOLÁSA LOMBARDIA TARTOMÁNYBAN
Lombardia tartomány az olasz régiók között kiemelten fejlett tartománynak számít, azonban a Covid-19-járvány okozta helyzet arra késztette a tartomány vezetőit, hogy újragondolják az elkövetkezendő évekre vonatkozó fejlesztési terveket, amelyek elsősorban a gazdasági újraindítására, az oktatásba történő befektetésekre, a fenntartható fejlődésre és a lombardiai városfejlesztésekre irányulnak.
Kulcsszavak: Covid-19, regionális fejlesztési program módosítása, Lombardia (Olaszország)
Üzleti SZEmle - 2021. április
AZ OKOS VIDÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON
A magyarországi térségek fejlesztési pályái különbségeket mutatnak a szakpolitikai döntéseknek és a helyi érdekeknek köszönhetően. Az okostelepülések mint hívószó nemcsak a városok vonatkozásában, hanem a falvakkal összefüggésben is előtérbe került. A tanulmány szerzői széleskörűen elemzik az okos-falu fogalmát, a terminus értelmezésében megfigyelhető változásokat, továbbá bemutatják empirikus kutatásuk eredményeit az okos projektek megvalósíthatóságára vonatkozóan.
Kulcsszavak: okosfalu, vidékfejlesztés, Magyarország, vidéki innováció
Üzleti SZEmle - 2021. április
A KORONAVÍRUS TERJEDÉSÉT ELŐREJELZŐ MATEMATIKAI-STATISZTIKAI MODELLEK TANULSÁGAI
A koronavírus-járvány matematikai modellekkel történő előrejelzésének ismeretelméleti kérdéseit tárgyalja a cikk. Az adatok megfigyelési nehézségei, a járvány terjedését befolyásoló valószínűségek hiányos ismerete és időbeli változása nem teszik lehetővé a járvány lefolyásának pontos matematikai előrejelzését. Hálózatkutatók állíthatják, hogy képesek előrejelezni a járvány alakulását, ezt a könnyen ellenőrizhető állítást a tapasztalat rendre cáfolta. Az egyes modellek a terjedésre befolyást gyakorló tényezők szerepét tudják bemutatni, és ezzel iránymutatást, segítséget adnak mind a döntéshozóknak a közösségi intézkedések meghozatalához, mind az egyéneknek a kockázatot csökkentő viselkedéshez.
Kulcsszavak: koronavírus-járvány, előrejelzés, matematikai modellek, valószínűségszámítás alkalmazása
Üzleti SZEmle - 2021. március
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS AKADÁLYAI A VÁLLALATOKNÁL
A körforgásos gazdaság koncepciója az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé vált a politikai döntéshozók és az üzleti élet szereplőinek körében is. Ebben a modellben az erőforrások és a termékek újrahasznosításra kerülnek a vállalati működés során, csökkentve és végül kiküszöbölve a hulladék keletkezését. Annak ellenére, hogy a vállalkozások számára a jelenlegi lineáris termelési gyakorlatról a körkörös szemléletre való áttérés számos előnnyel járhat (pl. új profitlehetőségek, csökkenő nyersanyagköltségek), mikroszinten a megvalósítás terén eddig csak korlátozott előrelépés történt. A körforgásos gazdaságra való áttérés vállalati szintű akadályaival számos tanulmány (Kirchherr és társai 2018, Sarja és társai 2021) foglalkozik, hiszen az akadályok megismerése és elemzése révén lehetővé válik az átmenetet előmozdító célzott kormányzati beavatkozások megtervezése.
Kulcsszavak: körkörös gazdaság, fenntartható fejlődés, vállalati átmenet, akadályok
Üzleti SZEmle - 2021. március
A COVID-19 HATÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOKRA
Az Agenda 2030 egy fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszer, amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel elképzeléseket. Fő jellegzetessége, hogy átveszi a fenntartható fejlődési programok átfogóbb szemléletét, minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő. Középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) állnak, ezzel kapcsolatban összesen 17 célt, ezeken belül pedig összesen 169 részcélt és közel 230 indikátort tartalmaz. (KSH, 2020)
Kulcsszavak: fenntartható fejlődési célok (SGD), közvetlen hatás, közvetett hatás
Üzleti SZEmle - 2021. március
A 3D NYOMTATÁS MINT REZILIENS IPARÁG A VÁLTOZÓ GAZDASÁGBAN?
A gyártás és a szállítás akadályaiból fakadó logisztikai kihívások, valamint a globalizációval és a szabad kereskedelemmel szembeni negatív folyamatok korlátozzák az ellátási láncokat, melyek ezen a területen kritikus tömegű termékhiányt eredményeztek. Szükség van olyan gyárakra, melyek igény szerint állítanak elő termékeket, eszközöket számos alapvető szolgáltatáshoz, különösen az egészségügy számára. Ebben az összefüggésben rugalmas fejlett gyártási eljárást jelenthet a 3D nyomtatás, valamint az ezzel foglalkozó vállalatok a kórházaknál és a közlekedési csomópontoknál koncentrálódhatnának, hogy minél gyorsabban ki tudják szolgálni az orvosszakma igényeit. A 3D nyomtatás a járványra adott gazdasági válaszok tengerében átcsoportosította képességeit, bizonyítva ezzel versenyelőnyét ebben a veszélyhelyzetben.
Kulcsszavak: 3D nyomtatás, gyártás, IT technológia, egészségügy, változó gazdaság
Üzleti SZEmle - 2021. március