ÚJ LOGISZTIKAI GYAKORLATOK A REGIONÁLIS ÉLELMISZER-ELLÁTÁSI LÁNCOKBAN
Napjainkban az élelmiszerkereskedelem túlnyomó részét olyan horizontálisan és vertikálisan integrált nemzetközi ellátási láncok bonyolítják, amelyekben mindössze néhány hatalmas szereplő irányítja a termelést, a feldolgozást, a disztribúciót és a kiskereskedelmet. Ezeknek a költséghatékony és a just-in-time rendszernek köszönhetően alacsony készletekkel operáló modern élelmiszer-ellátási láncoknak a működését nagyon komolyan megzavarta a koronavírus járvány 2020 tavaszi kitörése. Az éttermek, szállodák és iskolák bezárása következtében nagykereskedelmi piacaik beszűkültek és a nagykereskedelmi vásárlók igényeire kialakított rendszer csak nehezen tudott alkalmazkodni a dominánssá váló kiskereskedelmi értékesítés feltételeihez. Ennek eredményeként sok fogyasztó tapasztalta az élelmiszerárak emelkedését és az áruhiányt az élelmiszerboltokban. A nemzetközi élelmiszer-ellátási láncokkal ellentétben a regionális szinten működő, ún. rövid élelmiszer-ellátási láncok számos szereplője sokkal sikeresebben tudott alkalmazkodni a fogyasztói kereslet és a szállítási feltételek hirtelen megváltozásához.
Kulcsszavak: regionális élelmiszer-ellátási láncok, rugalmasság, koronavírus, legjobb logisztikai gyakorlatok
Üzleti SZEmle - 2021. április
Marusak és szerzőtársai (2021) tanulmányukban hét regionális élelmiszer-ellátási láncot mutatnak be Texasból és Iowából, amelyeknek rugalmassága és reagálóképessége – az általuk bevezetett, más vállalatok működéséből átvett innovatív logisztikai gyakorlatoknak köszönhetően – példaértékű volt a járvány idején. Az esettanulmányok alapját a regionális élelmiszer-ellátási láncok huszonöt résztvevőjével (gazdálkodókkal, mezőgazdasági termelőkkel, forgalmazókkal és közösségi vezetőkkel) 2020. május–július között készült telefonos vagy online interjúk jelentették. A tanulmány Mittal és szerzőtársai (2018) regionális élelmiszerrendszerek logisztikájára vonatkozó átfogó szakirodalmi áttekintése alapján nyolc szállítási, raktározási és készletgazdálkodási bevált gyakorlatot sorol fel, amelyek szelektív alkalmazása segítette a regionális élelmiszer-ellátási láncokat olyan új szervezeti erősségek kifejlesztésében, amelyek feltehetően a világjárványt követően is előmozdítják majd e közösségek fenntartható fejlődését. Az átvett logisztikai újítások egy része az információs és kommunikációs technológiák használatán alapul és a szállítási költségek csökkentésére irányul, mint például az optimalizált útvonaltervezés és ütemezés révén megvalósuló hatékony járműkihasználás, a raktárak optimális számának és helyének meghatározása, valamint a raktárkészlet-kezelő rendszerek bevezetése. Más részük új partneri viszonyok kialakítását célozza a hatékonyság növelése érdekében, mint például a logisztikai szolgáltatások kiszervezése vagy a különböző ellátási láncok horizontális együttműködése logisztikai téren. Egyes logisztikai gyakorlatok pedig, mint például a beszállítói megbízhatóság javítása, a megfelelő járműválasztás és a pontos és gyakoribb szállítások a kínálat és a kereslet összehangolásában jelentettek segítséget. A tanulmány szerzői remélik, hogy a bemutatott sikertörténetek ösztönzőleg hatnak majd a rövid élelmiszer-ellátási láncok szereplőinek innovatív logisztikai megoldásokba történő befektetéseire.
Forrás: A. Marusak és szerzőtársai (2021): Resilient regional food supply chains and rethinking the way forward: Key takeaways from the Covid-19 pandemic, Agricultural Systems, Volume 190, May, 103101
Egyéb hivatkozott irodalom:
- Mittal és szerzőtársai (2018): Logistics best practices for regional food systems: a review, Sustainability, 10 (1), 168
Összeállította:
IMRE GABRIELLA
PhD, egyetemi adjunktus
Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék
imre.gabriella@sze.hu
