„A 2021. január 1-jén kezdődő következő hosszú távú költségvetés az első lesz a 27 tagú Európai Unió számára. Sorsdöntő pillanat ez az EU történetében. Olyan pillanat, amikor az Unió készen áll szavait tettekkel is alátámasztani.” – olvasható a Jövő Uniós költségvetése dokumentumban.

A Bizottság egy olyan új, modern és eredményközpontú hosszú távú költségvetést javasol, amely a politikai prioritásokhoz igazodva beindítja a Juncker elnök által az unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszédben felvázolt eredményközpontú programot, amelyet a 27 tagállam vezetői a 2016. szeptember 16-i pozsonyi ülésükön és a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatban fogadtak el. A javasolt költségvetés az EU prioritásainak megvalósítása és az új kihívások megválaszolása érdekében új eszközökkel kombinálja a korszerűsített programokat.

Regionális fejlesztés és kohézió 2020 után: az új keret rövid áttekintése

Középpontban öt beruházási prioritás, amelyek tekintetében az unió a legalkalmasabb az eredmények elérésére

A 2021–2027-es időszakban az uniós beruházásokat az alábbi öt fő célkitűzés viszi majd előre:

A regionális fejlesztési beruházások erőteljesen az 1. és 2. célkitűzésre helyezik majd a hangsúlyt. Az ERFA és a Kohéziós Alap erőforrásainak 65–85%-át e prioritásokra allokálják, a (tagállamok) relatív gazdagság(á)tól függően.

Intelligensebb Európa: az innováción, a digitalizáción, a gazdasági átalakuláson és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatáson keresztül

Zöldebb, karbonmentes Európa: a Párizsi Megállapodás végrehajtásával, valamint az energiaügyi átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való befektetéssel

Jobban összekapcsolódó Európa: a stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal

Szociálisabb Európa: a szociális jogok európai pillérének megvalósításával, valamint a minőségi foglalkoztatás, az oktatás, a készségek, a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés támogatásával

A polgáraihoz közelebb álló Európa: a helyileg irányított növekedési stratégiák és a fenntartható városfejlesztés Európai Unió-szerte való támogatása révén.

Testreszabott megközelítés a regionális fejlesztésre

A kohéziós politika továbbra is minden régióban végrehajt beruházásokat, még mindig 3 kategória alapján (kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb).

Az alapokra vonatkozó allokációs módszer még mindig nagymértékben az egy főre jutó GDP-n alapul. Új kritériumokat vezetnek be (ifjúsági munkanélküliség, a tanulmányi végzettségek alacsony szintje, éghajlatváltozás, valamint a migránsok befogadása és integrálása), hogy jobban tükröződjön a valós helyzet. A legkülső régiók továbbra is különleges uniós támogatásban részesülnek.

A kohéziós politika a továbbiakban is támogatja a helyi irányítású fejlesztési stratégiákat, és eszközöket nyújt a helyi önkormányzatoknak a források kezeléséhez. A kohéziós politika városi dimenziója megerősödik: az ERFA 6%-át fenntartható városfejlesztésre fordítják, emellett pedig elindul az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés, amely a városi hatóságok új hálózat- és kapacitásépítési programja.

Egyszerűsítés: rövidebb, kevesebb, egyértelműbb szabály

Az uniós támogatásban részesülő vállalkozások és vállalkozók számára az új keret alapján kevesebb lesz a bürokrácia, és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásával könnyebb lesz elszámolni a kifizetéseket. A szinergiák elősegítése érdekében az egységes szabálykönyv most már hét olyan uniós alapra terjed ki, amelyeket a tagállamokkal partnerségben hajtanak végre („megosztott irányítás”). Az ellenőrzések átfedésének elkerülése érdekében a Bizottság továbbá a jó eredményeket felmutató programok esetében egyszerűbb kontrollokat, a nemzeti rendszerekre való fokozottabb támaszkodást, valamint az egységes ellenőrzés elvének kiterjesztését javasolja.

Rugalmasabb keret

Az előre nem látható események kezelése érdekében az új keret a beruházástervezéshez szükséges stabilitást a költségvetési rugalmasság megfelelő szintjével ötvözi. A félidős felülvizsgálat határozza majd meg, hogy – a felmerülő prioritások, a programok teljesítménye és a legfrissebb országspecifikus ajánlások alapján – módosítani kell-e a programokat a finanszírozási időszak utolsó két évére vonatkozóan.

Bizonyos határok között a programokon belül erőforrás-átcsoportosítások hajthatók majd végre, amihez nem szükséges hivatalos bizottsági jóváhagyás. Egy egyedi rendelkezésnek köszönhetően már az első naptól kezdve könnyebb lesz igénybe venni uniós finanszírozást természeti katasztrófa esetén.

Szorosabb kapcsolat az Európai Szemeszterrel és az unió gazdasági kormányzásával

A kohéziós politika támogatja a beruházásbarát környezetre irányuló reformokat, mivel a vállalkozások ilyen környezetben tudnak jól boldogulni. Az új megerősített Reformtámogató programmal való teljes körű kiegészítő jelleg és koordináció biztosítva lesz.

Az európai szemeszterrel összefüggésben megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat a költségvetési időszak alatt két alkalommal veszik figyelembe: először a kohéziós politikai programok kialakításakor, majd a félidős felülvizsgálat során. A növekedés és a munkahelyteremtés megfelelő feltételeinek további meghatározásához új előfeltételekkel segítik majd a beruházások útjában álló akadályok megszüntetését. E feltételek alkalmazását a teljes pénzügyi időszak alatt nyomon követik.

Több lehetőség a szinergiára az uniós költségvetés eszköztárán belül

A kohéziós politikai alapokra és a Menekültügyi és Migrációs Alapra vonatkozó egységes szabálykönyv elő fogja segíteni a külföldiek integrációjára irányuló olyan helyi stratégiák kialakítását, amelyeket a szinergiák figyelembevételével felhasznált uniós erőforrások támogatnak; a Menekültügyi és Migrációs Alap a migránsok érkezés utáni rövid távú szükségleteire helyezi a hangsúlyt, a kohéziós politika pedig a társadalmi és foglalkozási integrációjukat támogatja. Az egységes szabálykönyvön kívül könnyebbé válnak majd az egyéb uniós eszközökkel – például a közös agrárpolitikával, a Horizont Európával, a LIFE programmal vagy az Erasmus+-szal – való szinergiák.

Interreg: A határon átnyúló akadályok megszüntetése és az interregionális innovációs projektek támogatása

Az interregionális és határon átnyúló együttműködést egy új lehetőség segíti majd elő, amelynek keretében a régiók allokációik egy részét felhasználhatják majd arra, hogy más régiókkal együtt projekteket finanszírozzanak bárhol Európában.

A határon átnyúló és régiók közötti együttműködéssel („Interreg”) kapcsolatos programok új generációja segíti majd a tagállamokat a határon átnyúló akadályok megszüntetésében, valamint közös szolgáltatások fejlesztésében. A Bizottság javasolja a jogi keretüket összehangolni kívánó határ menti régiókra és tagállamokra irányuló új eszközt, a határon átnyúló európai mechanizmust.

Egy 2014-től 2020-ig tartó kísérleti intézkedés sikerére építve a Bizottság javasolja az Interregionális Innovatív Beruházások létrehozását. Az egymáshoz illeszkedő intelligens szakosodási eszközökkel rendelkező régiók több támogatást kapnak majd ahhoz, hogy páneurópai klasztereket alakítsanak ki az olyan kiemelt ágazatokban, mint például a nagy adathalmazok, a körforgásos gazdaság, a korszerű gyártás vagy a kiberbiztonság.

Megerősített szabályok a jobban teljesítő Uniós beruházásokhoz

Minden program rendelkezni fog számszerűsíthető célokat (létrehozott munkahelyek száma, további hozzáférés a széles sávú rendszerhez) tartalmazó teljesítménykerettel. Az új keret éves teljesítmény-felülvizsgálatot vezet be, amelyre a programhatóságok és a Bizottság közötti szakpolitikai párbeszéd formájában kerül sor. A programok teljesítményét a félidős felülvizsgálat során is értékelni fogják. Átláthatósági okokból – és hogy a polgárok nyomon tudják követni az előrehaladást – a tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük valamennyi végrehajtási adatról, és a kohéziós alap nyíltadat-platformja rendszeresen frissülni fog.

Finanszírozási eszközök fokozott mértékű alkalmazása

A vissza nem térítendő támogatások önmagukban nem képesek a jelentős beruházási rések megszüntetésére, viszont hatékonyan kiegészíthetők a piacközelibb és multiplikátorhatással járó finanszírozási eszközökkel. A tagállamok a kohéziós politikai erőforrásaik egy részét önkéntes alapon átcsoportosíthatják az új, központilag irányított InvestEU Alapba, hogy hozzáférjenek az uniós költségvetés által nyújtott garanciához. A vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök ötvözése könnyebbé válik, és az új keret egyedi rendelkezéseket is magában foglal, hogy több magántőkét vonzzon be.

A kommunikációs erőfeszítések fokozása a kohéziós politika láthatóságának javítására

Ha Európát még közelebb akarjuk hozni a polgáraihoz, akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kohéziós politika pozitív eredményeinek hatékonyabb kommunikálására. A tagállamok és a régiók kiszélesítették a kommunikációs követelményeket, így például a nagy uniós finanszírozású projektek elindítását beharangozó események szervezésére és a közösségi média tájékoztatási terveinek kidolgozására vonatkozóan.

Az uniós finanszírozású projektek kommunikációja ugyanakkor egyszerűbbé válik: egységes márka vonatkozik majd az összes különféle uniós alapra, egységes portál jeleníti meg a vállalkozások számára elérhető valamennyi finanszírozást, a Bizottság pedig egységes projekt-adatbázist üzemeltet.

Forrás: https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/2021_2027/

https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/budget-proposals-modern-eu-budget-may2018_hu_0.pdf

Összeállította:

BERKES JUDIT

PhD, egyetemi adjunktus

KGYK, Gazdasági Elemzések Tanszék

berkes.judit@sze.hu