Bresciani és szerzőtársai (2021) empirikus kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a koronavírus járvány hogyan hat a turisták viselkedésére, szállásválasztással kapcsolatos preferenciáira. A 2020 októberében és novemberében több európai egyetem bevonásával lefolytatott három szakaszból álló vizsgálatban különböző nemzetiségű és életkorú férfiak és nők nyilatkoztak arról, hogy egyszemélyes londoni utazásukhoz mely szállástípust találják a legmegfelelőbbnek pandémiás helyzetben, illetve melyik szállástípust választották volna a koronavírus járvány kitörése előtt. A szerzők a kutatáshoz fiktív Airbnb és Booking.com listákat használtak, a különböző ajánlatok árának megállapításához pedig az átlagárakat vették alapul. A vizsgálat első szakaszában a résztvevők számára három szállástípust ajánlottak fel: az Airbnb-n foglalható közös (megosztott) lakások, a Booking.com-on hirdetett hotelek vagy az Airbnb-n kiadó teljes lakások közül választhattak. A kutatás eredményei szerint a koronavírus-járvány kitörése előtt a válaszadók többsége (48,6%) megosztott lakást foglalt volna le, míg szállodai szobát a résztvevők 33,8%-a, teljes lakást pedig 17,6%-a választott. Pandémiás helyzetben azonban a preferenciák jelentős változáson mentek keresztül és a válaszadók túlnyomó többsége (65,1%) a teljes lakást részesítette előnyben a szálloda (25,8%) és a közös lakás (9,1%) ellenében. A kutatás nem mutatott ki szignifikáns eltérést a válaszadók véleményében sem a demográfiai változók (életkor, nem) sem a kulturális változók (nemzetiség) tekintetében. A vizsgálat második szakaszában megerősítést nyert a kutatók azon feltételezése, mely szerint a teljes lakások iránti igény járványhelyzet alatti megnövekedésében a fizikai távolság biztosítására való törekvés játszik kulcsfontosságú szerepet, míg a harmadik szakaszban igazolták, hogy a szállásadók fizikai távolság biztosítására vonatkozó ígérete csökkentheti a vendégek szállodákkal és a megosztott lakásokkal kapcsolatos fenntartásait.

A kutatás eredményei alapján a szerzők úgy gondolják, hogy a peer-to-peer szállásszolgáltató platformok előtt van további jövő, de az ágazat a járvány hatására jelentős, lényegi átalakuláson megy keresztül. A járvány kitörése előtt ugyanis az Airbnb-n lefoglalt szállások legfőbb vonzereje a hagyományos hotelekhez képest éppen az volt – a költséghatékonyság mellett –, hogy lehetőséget kínáltak a helyiekkel történő szociális interakcióra és a vendégeknek autentikusabb, egyedibb társas élményeket nyújtottak, mint egy szállodai tartózkodás. (Tussyadiah és Pesonen 2016) A pandémiás helyzet azonban a társas interakció és társas élmények iránti igény csökkenését eredményezte és elmozdította az online platformokon szállást foglaló turisták preferenciáit a megosztott lakásoktól a teljes lakások irányába. Elmondható tehát, hogy a társas interakció (illetve most már annak hiánya) továbbra is fontos szempont lesz a peer-to-peer szállásválasztás esetében, csak a járvány előtti időszakhoz képest eltérő jelentéssel és fordított hatással. 

A szerzők véleménye szerint a fizikai távolság iránti igény feltehetően nemcsak rövid távon, hanem az elkövetkező években is befolyásolni fogja a turisták szállásválasztással kapcsolatos magatartását. Ezért a tanulmány javaslatokat kínál a vendéglátóknak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet maximalizálni a foglalásokat a járványidőszakban. A vizsgálat eredményeiből következik, hogy az üzemeltetőknek a jelen helyzetben érdemesebb különálló szobák helyett teljes lakásokat kínálni a platformokon. A szállással kapcsolatos kommunikáció során ki kell emelni a higiéniai szempontokat, valamint hangsúlyozni kell a fizikai távolság biztosítása érdekében bevezetett intézkedéseket. A kutatásokból kiderül, hogy különösen a nők aggódnak egy közös lakás kibérlése esetén, így ők a kommunikáció szempontjából kiemelt célcsoportot jelentenek. A vendéglátóknak át kell gondolniuk üzleti modelljüket abból a szempontból, hogy a megosztott és a teljes lakás közötti váltás hogyan hat a bevételeikre és az alkalmazott árrésre, mivel egy teljes ház kiadása alacsonyabb árbevételt eredményez több szoba külön történő kiadásához képest. A vendéglátóval vagy más személyekkel megosztott közös házakat érdemes lehet a jelenlegi előírásoknak megfelelően átalakítani a vendégek aggodalmainak enyhítése érdekében, illetve ahol csak lehetséges, ott az eddig fizikai kontaktus révén bonyolított tevékenységeket (pl. a vendéglátókkal való kapcsolattartás) célszerű áttenni számítógép által közvetített formába.

Forrás: S. Bresciani, A. Ferraris, G. Santoro, K. Premazzi, R. Quaglia, D. Yahiaoui, G. Viglia (2021): The seven lifes of Airbnb. The role of accomodation types, Annals of Tourism Research, Volume 88, May, 103107 

Egyéb hivatkozott irodalom: I.P. Tussyadiah, J. Pesonen (2016): Impacts of peer-to-peer accomodation use to travel patterns, Journal of Travel Research, 55 (8), pp. 1022-1040.

Összeállította:

IMRE GABRIELLA

PhD, egyetemi adjunktus

Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék

imre.gabriella@sze.hu