A tanulmány feltárja azokat az utazással kapcsolatos kockázatokat, amik a pandémia miatt alakultak ki és kísérletet tesz annak megértésére miként javítható az utazóközönség bizalma. A kutatás a pandémia két szakaszában került lefolytatásra. A kezdeti szakaszban az utazók döntéshozási folyamatát tanulmányozták, nevezetesen annak megértését, hogy miért valósítják meg, vagy mondják le utazási terveiket és milyen tényezők befolyásolják az utazási kockázatot. 46 ország (52 nemzetiség) 1075 utazóját kérdezték meg egy online kutatás keretében. A kutatás második szakaszában 28 szakértői interjúra került sor. A kutatás eredményei hasznosak lehetnek a turizmusban tevékenykedő szervezetek, vállalatok számára és konkrét ajánlásokat tartalmaz a szektor újraindítására. 

A szerzők 5 fő kutatási kérdés megválaszolását tűzték ki célul:

1. Megváltozott-e az utazási kockázat észlelése a Covid-19-járvány kitörése óta?
2. Milyen tényezők befolyásolják az utazási kockázat észlelését és ezen keresztül az utazással kapcsolatos döntéseket (utazás megvalósítása, vagy lemondása) a pandémia kezdeti szakaszában?
3. A korábbi utazási tapasztalatok befolyásolják-e az utazók döntéshozatali folyamatát a pandémiás helyzetben?
4. Milyen típusú kommunikáció van nagyobb hatással az utazók döntéshozatali folyamatára a pandémia kezdeti szakaszában?
5. Milyen fő javaslatok vannak az országok számára a bizalom kialakítása érdekében?

A Covid-19-járvány hatására bekövetkező változások miatt a turizmus iparágban tevékenykedő vállalatok számára elengedhetetlen az innováció. Az utazási kockázat a Covid-19-járvány hatására megváltozott. 

A vakcina jelenheti az egyik megoldást az észlelt kockázat csökkentésében. Az egyéni biztonsággal kapcsolatos tényezők szerepe a legfontosabb. 

Az utazás lemondása nagymértékben függ az utazók által észlelt kockázattól, vagyis a fertőzés bekövetkezésének valószínűségétől, a fenyegetettség mértékétől, az utazók nemzetiségétől és az utazási szándéktól.

Kiemelten fontos a célcsoporttal az utazás tervezése előtti szakaszban való kommunikáció, hiszen a média által közölt hírek szintén jelentős hatással vannak a kockázatra. A helyi önkormányzatok egészséggel, biztonsággal kapcsolatos kommunikációja lényeges. Az informális kommunikáció veszélyes és akár az utazás elhalasztásához, lemondásához vezethet. Különösen lényeges, hogy a desztinációk megfelelő információval, ismeretekkel (szükséges intézkedések, korlátozások megfelelő kommunikálása) lássák el az utazóközönséget. A turizmus területén tevékenykedő szervezetek célja a vírus terjedésének csökkentése, és az utazók észlelt kockázatának csökkentése.

A kormányzati és egészségügyi intézmények által folytatott kommunikációba vetett bizalom, jelentős mértékben növeli az egyéni utazási tervek megvalósítását. Ennek tükrében kiemelt szerepe van kríziskommunikációnak már a válság kezdeti szakaszában is a pánikkeltés elkerülése végett.

A szakértői interjúk tanulságai alapján a szerzők megfogalmazták az országok számára azokat a fő javaslatokat, amik a turizmus újraindításához szükségesek. Így a pénzügyi (rugalmas hitelfelvétel) és az adózási rendszerek újragondolása (az ágazati támogatás nem elegendő) és országon belüli összehangolása, az egészségügyi helyzetről és a biztonsági intézkedések globális, WHO által koordinált egységesítése. Az interjúalanyok szerint szükség lenne a reptereken az egységes egészségügyi protokoll kidolgozására, és a járvány újabb előretörésének megfékezése érdekében állandó (nem csupán időszakos) intézkedések bevezetésére. Lényeges, hogy a kormányzati szervek és az üzleti élet szereplői transzparens kommunikációt folytassanak a valós pandémiás helyzetről és a higiéniás ajánlások betartásáról. Emellett a rugalmas munkavégzési formák (távmunka), a munkaerőkölcsönzés, az anyagi támogatás és a folyamatos képzés jelenthetik a megoldást az ágazat munkavállalói számára. A robotok alkalmazása (emberi munkaerő helyettesítése) nem ajánlott egy olyan ágazatban, ahol a személyes kapcsolatoknak és az érzelmeknek különösen fontos szerepe van. A szerzők a minősítő tanúsítványok használatát is felvetik, hiszen ezáltal javítható a biztonsági előírások (megnyugtató egyes utazók számára – észlelt kockázat csökkenése), ugyanakkor megnövekedett költséget jelent az ágazat vállalkozásai számára. 

Forrás: Villacé-Molinero, Teresa, Fernández-Muñoz, Juan José, Orea-Giner, Alicia, Laura Fuentes-Moraleda, Laura (2021) Understanding the new post-COVID-19 risk scenario: Outlooks and challenges for a new era of tourism, Tourism Management, Volume 86, 104324, (ISSN 0261-5177, https://doi.org/10.1016/j.tourman.2021.104324.)

Összeállította:

KELLER VERONIKA

PhD, egyetemi docens, 
Marketing és Menedzsment Tanszék, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Egyetem
kellerv@sze.hu