ITT AZ IDEJE A VÁROSOK ÁTGONDOLT, KONCEPCIÓZUS ZÖLDÍTÉSÉNEK

A The Lancet Planetary Health folyóiratban 2021. októberben megjelent tanulmány a zöldterületek és a korai halálozások közötti összefüggésekről nyújt áttekintést két zöldterületi mutatót használva, 31 európai ország közel 1.000 városát rangsorolva. Egyértelműen rávilágít arra, hogy nem csupán a százalékban mért zöldterületi ellátottság, vagy az egy főre jutó zöldterület nagysága, hanem annak eloszlása is képes szignifikáns mértékben befolyásolni a városlakók mentális és fizikális egészségi állapotát, ezen keresztül pedig hatást gyakorolni a várható élettartamra és a korai halálozásra.

A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) végezte, azt vizsgálva, hogy az adott városokban a lakók számára 300 méteres körzetben elérhető-e legalább fél hektár – átváltva 5.000 m², azaz csaknem egy futballpályányi méretű – zöldterület. Két mutatót használtak fel, az egyik a GA (Green Area), ami a hivatalosan zöldterületként definiált felületek indikátora, míg a másik az úgynevezett NDVI (Normalized Difference Vegetation Index), ami azt mutatja, hogy mennyire zöld egy-egy adott terület. Az előbbi egy százalékos arány, míg az utóbbi mínusz 1 és 1 között változik, és a pozitív, illetve minél magasabb érték jelöli a zöldebb területeket (a negatív értékek pedig vizet és jeget jelölnek). 

A városokat oly módon vizsgálták, hogy a mutatókat összevetették a területi halálozási adatokkal, kiszűrve belőle a városlakók várható élettartamát befolyásoló egyéb hatásokat (pl. életkor, jövedelmi szint stb.). Ezáltal mutattak ki korrelációt a korai halálesetek és a megfelelő méretű zöldterület hiánya között a lakóhelytől számított 300 méteren belül. Így a kutatás arra világít rá, hogy az élmezőnyben végzett városok esetében nemcsak – vagy nem is feltétlenül – a zöldfelületek százalékos arányával van probléma, hanem azok városon belüli eloszlásával, ami negatív hatást gyakorol a városlakók életminőségére.

A magyar városok közül Szombathely, Budapest és Pécs sok halálesetet előzhetne meg azzal, ha átgondoltabban zöldítene és parkosítana. Az NDVI mutatója alapján ugyanis mindhárom város bekerült a kutatás TOP20 városa közé, Szombathely a 7., Budapest a 12., Pécs pedig a 16. helyen végzett. A TOP10-be is bekerült Szombathely NDVI mutatója 0,545, ami azt is jelenti egyébként, hogy a város lakosságának 80,77%-a az NDVI célérték alatt él, ami 0,584 a WHO Szombathelyre vonatkozó ajánlása szerint. A három városban összesen 837 korai halálesetet lehetne megelőzni a zöldfelületek koncepciózusabban megtervezett elosztásával.

Forrás: Pereira Barbosa, E. et al. (2021): Green space and mortality in European cities: a health impact assessment study. The Lancet Planetary Health, Vol. 5 (10), pp- 718-730. https://doi.org/10.1016/S2542-5196(21)00229-1

Összeállíottta:

BOKÁNYI ADRIENN

PhD hallgató
Regionális Tudományi Program, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Széchenyi István Egyetem
bokanyi.adrienn@szombathely.hu