INFRASTRUKTÚRÁLIS FEJLESZTÉSEK AZ ÖNVEZETŐ JÁRMŰVEK ÁRNYÉKÁBAN

Az önvezető járműtechnológia gyökeresen megváltoztathatja napjaink közlekedésről alkotott képét. A fokozódó urbanizáció miatt a városi forgalmi rendszerekre olyan teher koncentrálódik, melyek napjainkban torlódásokhoz és balesetekhez vezetnek. Az önvezető járművek megjelenésével azonban megvalósítható lesz többek között a városok forgalmának csökkentése a lakóközösség életterének növelése mellett. Mindennek azonban bizonyos infrastrukturális feltételei/követelményei vannak, melyek bevezetésével azonban jelentős előnyökre tehet szert társadalmunk.

Az önvezető technológia és a mobilitási szolgáltatások fejlettsége jelentősen megelőzi az autonóm járművek biztonságos közlekedéséhez szükséges infrastruktúra fejlettségét. A hivatkozott tanulmány szisztematikus vizsgálat során mutatja be a főbb fejlesztendő területeket belvárosi és külvárosi vonatkozásban. Így közelítő képet kapunk arról, hogy milyen irányokban folynak kutatások a közúti létesítmények területén például az útburkolati jelek szükségességéről/kiküszöbölhetőségéről vagy a hidak illetve parkolóházak szerkezetbeli felülvizsgálatáról, melyek a megnövekedett koncentrált terhelés miatt szükségesek lesznek. A felülvizsgálatra való igényt magyarázza, hogy az autonóm járművek fejlett önparkolási funkcióiknak köszönhetően képesek lesznek egymáshoz egészen közel állva várakozni (mivel például nem lesz szükség a járműből való ki-, és beszállásra), növelve így a parkolási sűrűséget (és a parkolóházak szerkezeti terhelését) viszont csökkentve a parkolók méretét, mellyel jelentős lesz nemcsak a helykihasználás, hanem a további helymegtakarítás is. 

A tanulmányban 3 lehetséges átültetési stratégiát különítenek el a szerzők, melyek az önvezető járművek integrálásának modelljét írják le (1) teljesen elkülönített rendszerben, (2) elkülönített sávok segítségével, vagy pedig (3) vegyes forgalmú rendszerben, mindezek előnyeit, hátrányait kiemelve. A cikk szerzői egy konkrét esettanulmány segítségével belvárosi (forgalmas, kereszteződésekkel és jelzőlámpákkal tarkított) és külvárosi (enyhébb forgalom, de számos bekötő úttal kiépített) példán keresztül mutatják be Melbourne városában, hogy a két kiválasztott területet hogyan lehetne átalakítani az önvezető járművek segítségével infrastruktúrális szempontból a jelenlegi szűk és forgalmas állapotból élhetőbb állapotba. Ezen két kiválasztott területet többszintes értékelési rendszerrel vizsgálják a szerzők a biztonság, a hatékonyság és az elérhetőség szempontjából. Összességében rávilágít a tanulmány számos imponzáns előnyre az önvezető járművek alkalmazására vonatkozóan (pl. a sétányok és kerékpársávok szélesítésére, vagy a forgalmas kereszteződések várakozási idejének csökkentésére/megszüntetésére vonatkozóan a térbeli tájékozódási digitális információk segítségével) elismerve, hogy a jövőben a keretrendszer továbbfejlesztése érdekében a költségek (karbantartás, építési, K+F), az irányítás (felelősség és üzemeltetés irányítása) és az interoperabilitás (összhang a szomszédos területekkel) tényezőit lesz érdemes figyelembe venni.

A jelenlegi szabványok hátterében jelenleg a hagyományos járművek állnak, melyeket létfontosságú lesz újabb revíziók alá vetni annak leszögezése mellett, hogy milyen konkrét igényeket lesz szükséges fejleszteni az infrastruktúrát tekintve, melyek majd a jövő igényeinek képesek lesznek megfelelni. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az infrastruktúra –különböző közlekedési célok mellett– milyen hatást gyakorol a közúti közlekedőkre és a közlekedési hálózatra.

ForrásManivasakan, Hesavar & Kalra, Riddhi & O'Hern, Steve & Fang, Yihai & Xi, Yinfei & Zheng, Nan. (2021). Infrastructure requirement for autonomous vehicle integration for future urban and suburban roads – Current practice and a case study of Melbourne, Australia. Transportation Research Part A: Policy and Practice. 152. 36-53. 10.1016/j.tra.2021.07.012. (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0965856421001944?via%3Dihub)

Összeállította:

BEGE ANDRÁS

PhD hallgató
Széchenyi István Egyetem – Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
beger.andras@gmail.com