HOGYAN VÁLTOZTATJA MEG EGY VILÁGJÁRVÁNY A FENNTARTATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOKAT?
Miközben a Covid-19-járvánnyal harcol a világ és gazdaság, itt az ideje újragondolni a bolygónk fenntartható céljait. Gazdasági és társadalmi szempontból is globális depresszió rajzolódik ki. Ezalatt az Egyesült Államok és más nemzetek is tiltakoznak a strukturális egyenlőtlenség és a rasszizmus ellen. A nagyhatalmak és a nukleáris államok közötti geopolitikai feszültségek pedig évtizedek óta nem látott szinten vannak. Más volt a helyzet 2015-ben, amikor az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célt fogadott el az emberek életének és a természeti értékek védelmének céljából 2030-ig. Ez vitathatatlanul az emberiség egyik legfőbb pillanata volt, melyet az egész világ aláírt. A kormányok ambiciózus szerződésekben állapodtak meg, ideértve a párizsi klímamegállapodást, a katasztrófakockázat-csökkentés Sendai keretrendszerét és az addisz-abebai fejlesztési finanszírozási tervet. Öt évvel később, amikor az ENSZ a 75. évfordulóját ünnepli, az optimizmus hangulata elmúlt. Más szavakkal: éppen azok az alapok inogtak meg, amelyekre az SDG-k (Sustainable Development Goals, fenntartató fejlődési célok) épültek.
Kulcsszavak: SDG, fenntartható fejlődés céljai, pandémia
Üzleti SZEmle - 2021. június
A fenntartható fejlesztési célok sikere két nagy feltételezésen múlik: a tartós gazdasági növekedésen és a globalizáción. A Covid-19 ezeket ingatta meg. A globális gazdaság várhatóan legalább 5%-kal zsugorodik ebben az évben, és a felépülésének időkerete nem hónapokban, hanem években mérhető, ha a múlt tendenciája az iránymutató.
Az SDG-k előrehaladása még a Covid-19 előtt is lassú volt. Most még valószínűbb, hogy a 169 célkitűzés közül sok nem teljesül 2030-ig. Rosszabb esetben egyesek akár kontraproduktívak is lehetnek. A 169 cél kétharmada a világjárvány következtében vagy veszélyeztetett, vagy nincs megfelelő helyzetben a hatások enyhítésére. Az SDG-célok tíz százaléka még tovább is ronthatja a jövőben esetlegesen kialakuló (új) válságok (akár járványok) hatásait.
A COVID-19 hatása a fenntartható fejlődési célokra
|
SDG |
Állapot |
Példa az érintett cél (ok) ra |
|
1. cél: A szegénység felszámolása |
Elérhetetlen és ennek elérése segített volna megelőzni a járvány hatásait |
1.2. Cél: a szegénységben élők arányának felére csökkentése 2030-ig 1.4. Cél: egyenlő hozzáférés biztosítása az alapszolgáltatásokhoz |
|
2. cél: Éhínség felszámolása |
Veszélyeztetett |
2.3. Cél: megduplázni a mezőgazdasági termelékenységet és a kisüzemi élelmiszer-termelők jövedelmét |
|
3. cél: Jó egészség és jó közérzet |
Veszélyeztetett és ennek elérése segített volna megelőzni a járvány hatásait |
3.8. Cél: általános egészségügyi lefedettség elérése |
|
4. cél: Minőségi oktatás |
Veszélyeztetett |
4.1. Cél: ingyenes, méltányos és minőségi oktatás biztosítása minden gyermek számára |
|
5. cél: Nemek közötti egyenlőség |
Részben veszélyeztetett |
5.4. Cél: a nem fizetett gondozás és a házimunka értékelése a közszolgáltatások és politikák biztosításával |
|
6. cél: Tiszta víz és higiénia |
Veszélyeztetett |
6.1. Cél: mindenki számára hozzáférést biztosítása a biztonságos és megfizethető ivóvízhez |
|
7. cél: Megfizethető és tiszta energia |
Veszélyeztetett |
7.3. Cél: az energiahatékonyság javulásának kétszeres globális üteme |
|
8. cél: Tisztességes munka és gazdasági növekedés |
Veszélyeztetett |
8.1. Cél: az egy főre eső gazdasági növekedés fenntartása |
|
9. cél: Ipar, innováció és infrastruktúra |
Veszélyeztetett és súlyosbítja a hatásokat |
9.4. Cél: az infrastruktúra korszerűsítése és az ipar – utólagos – fejlesztése a fenntarthatóság érdekében |
|
10. cél: Az egyenlőtlenségek csökkentése |
Veszélyeztetett |
10.1. Cél: az átlag feletti jövedelemnövekedés fenntartása a népesség alsó 40%-ának esetében |
|
11. cél: Fenntartható városok és közösségek |
Veszélyeztetett |
11.2. Cél: mindenki számára hozzáférés biztosítása a biztonságos, megfizethető és fenntartható közlekedési rendszerekhez |
|
12. cél: Felelősségteljes fogyasztás és termelés |
Részben veszélyeztetett |
12.5. Cél: a hulladék keletkezésének csökkentése, megelőzés, újrafeldolgozás és újrafelhasználás révén |
|
13. cél: Klíma, éghajlat |
Veszélyeztetett |
13.A cél: 2020-ig a Zöld Klíma Alap évente 100 milliárd USD-t mozgósít a fejlődő országok igényeinek kielégítésére |
|
14. cél: A víz alatti élet |
Részben veszélyeztetett |
14.1. Cél: 2025-ig mindenféle tengeri szennyezés megelőzése |
|
15. cél: Élet a szárazföldön |
Veszélyeztetett és ennek elérése segített volna megelőzni a járvány hatásait |
15.7. Cél: a védett fajok orvvadászatának és kereskedelmének felszámolása, valamint az illegális vadon élő állatok iránti kereslet és kínálat kezelése |
|
16. cél: Béke, igazságosság és erős intézmények |
Részben veszélyeztetett |
16.1. Cél: mindenhol csökkenteni kell az erőszak minden formáját és az ezzel összefüggő halálesetek számát |
|
17. cél: Partnerség a célok elérésének érdekében |
Részben veszélyeztetett |
17.2. Cél: a fejlett országoknak a bruttó nemzeti jövedelem legalább 0,7% -át el kell költeniük a fejlődő, tengerentúli országoknak nyújtott támogatásra, 0,15% -ot pedig a legkevésbé fejlett országokra |
Az összefoglaló táblázatból kiderül, hogy mely célok a legnagyobb áldozatai a járványnak.
Mit kell tenni ezután?
Priorizálni kell a célokat. A prioritásokat nehéz lesz meghatározni a sokféle cél között. Néhányuknak világos és kvantitatív céljai vannak – például 2030-ig mindenütt felszámolni a szélsőséges szegénységet úgy, hogy senki sem él napi 1,25 dollárnál kevesebből. Mások diffúzabbak – például a fenntartható közbeszerzési gyakorlatok támogatása a nemzeti politikákkal és prioritásokkal összhangban. A célok jelentős része összefüggésben vannak egymással, egymásra hatnak, egymás megvalósulását támogatják.
Szét kell választani a fejlődést és a növekedést
A Covid-19 a globalizált gazdaságunk és a fenntarthatóbb bolygó felé irányuló globális céljaink stressztesztje. Meg kell reformálni a fenntartható fejlesztési célok finanszírozását, felügyeletét és végrehajtását. Sokan régóta azt állítják, hogy a gazdaságoknak a fejlődésre (a jólét javítására) kell koncentrálniuk, nem pedig a növekedésre. Sok befektető elismeri, hogy a rövid távú növekedés maximalizálása nem mehet a tiszta levegő és víz, a stabil éghajlat, a békés közösségek és a rugalmas ökoszisztémák rovására. Egyre népszerűbbek azok az intézkedések, amelyek kifejezett társadalmi és környezeti célokat integrálnak pénzügyi eszközökbe; például zöld-, vagy a fenntarthatósági kötvények.
A növekedés másik formájának – a népesség lassításának – szintén prioritást kell élveznie. Ezek nyilvánvaló érzékeny és vitát generáló kérdések, azonban – az előrejelzések szerint – ha 2050-re a világ népessége 950 milliárdra nő, az tovább akadályozza a fenntarthatóság minden egyéb megvalósulását.
A finanszírozás nagy reformja
„Ha a világ gazdasági tortája nem növekedhet, akkor különféle módon kell szeletelni.” Egyik út a vállalkozások számára adaptálható SDG rendszer megalkotása. Másik módja a vállalati nyereség visszaszorítása. 2019-ben a Fortune 500 vállalatok együttesen 1,1 billió dolláros nyereséget könyvelhettek el. Ez a szám az Egészségügyi Világszervezet éves költségvetésének 200-szorosa. Bár a világjárvány miatt sok vállalat veszteséges lett és csődbe ment, az SDG-k támogatása révén van mód ennek megtérítésére. Továbbá az adókikerülés megfékezése, illetve a katonai védelembe fektetett elgondolkodtató összegek szintén ellentmondanak a globális szintű együttműködésnek. Ezeknek a pénzeszközöknek az átcsoportosítása hatalmas erőforrásokat szabadítanának fel, melyeket az SDG-k megvalósulására lehetne fordítani.
Új út előtt
Az ENSZ 2020-as biodiverzitási konferenciáját és az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciáját (COP26) elhalasztották. Habár a válságok nem késlekednek, ezek a halasztások mégis lehetőséget nyújtanak arra, hogy a COVID-19 okozta tanulságokat olyan megállapodásokba kodifikálják, amelyek meghatározzák a Föld életét a következő évszázadban.
A szakma ezért sürgeti az ENSZ magas szintű politikai fórumát, hogy frissítse a fenntartható fejlesztési célokat. Minden célt három pont szerint lenne szükséges megvizsgálni: 1. prioritás-e a járvány után, 2. a növekedésről szól-e a fejlődés, 3. a célhoz vezető út rugalmas-e, tudna-e alkalmazkodni egy újabb a globális válsághoz.
Források:
https://www.nature.com/articles/d41586-020-01999-x
https://link.springer.com/article/10.1007/s43621-021-00026-x
Összeállította:
BERKES JUDIT
PhD, egyetemi adjunktus
KGYK, Gazdasági Elemzések Tanszék
berkes.judit@sze.hu
