Utazzunk külföldre vagy maradjunk itthon? Sok embert foglalkoztat a kérdés, mert mindenki tisztában van azzal, hogy az utazás már nem lesz olyan, mint a járvány előtt volt. Ismert tény, hogy a Covid-járványt a nemzetközi utazás tette világjárvánnyá. „Elfeledtük a nagy tanulságot: a járványokat mindenkor az embertömegek mozgása terjesztette”. Nem kell történelemből ismert történéseket felidéznünk, elég, ha az elmúlt 15 évre gondolunk: 1996/AIDS, 2002/SARS, 2003/madárinfluenza, 2009/sertésinfluenza (H1N1), 2015/MERS, 2016/Zika-vírus, és el is érkezünk 2019-hez: Covid-járvány.

A fenti kérdésre a válasz: utazzunk! A szerző javaslatokat fogalmaz meg a külföldi utazásokra vonatkozóan, és hangsúlyozza, hogy „újra kell gondolnunk az utazás során az egészségünket védő és az utazással együtt járó betegségek megelőzésére szolgáló módszereket és taktikákat”. Kutatása során felmérésre kerültek a nemzetközi szakirodalom és a szakma szabályai szerinti utazási tanácsadási módszerek, továbbá megvizsgálta, hogy ezek hogyan adaptálhatók a megváltozott utazási feltételekhez. A szerző javaslatai röviden összefoglalva:

• Az utazóknak igénybe kell venni az utazás előtti tanácsadást és a vakcinációt.
• Az utazás előtti tanácsadás során célszerű utánanézni, hogy az utazás célországánál milyen aktuális előírások és korlátozások vannak érvényben.
• A háziorvosnak fel kell mérni az utazó saját kockázatait: az életkort, az esetlegesen meglévő betegségeket és az utazó magatartásbeli attitűdjeit.
• Kiemelkedő kockázati tényező a nemzetközi utazás esetében is az igénybe vett jármű, ami ebben az esetben a repülőgépet jelenti többnyire. 
• A repülőtársaságoknak újra kell gondolni az eddigi üzemanyag takarékosságot célzó megoldásaikat, mint például az utastérben a takarékos szellőztetés szokása és/vagy minél több utas egy járatgépre való bezsúfolása.
• A repülőgépen szájmaszkot kell viselni és be kell tartani a szociális távolságot.
• A csomagok saját kezelése előírás legyen a csomagfelvételnél.
• Minden utazónál legyen elég szájmaszk, torokfertőtlenítő folyadék és fertőtlenítő kendő.
• A szállodákban is elővigyázatosnak kell lenni: a fürdőszoba tárgyait és az ágyak környékét (lámpa, kilincs, távirányító, fogas stb.) az utazó maga fertőtlenítse újra (bár a hotelszobákban a fertőtlenítést és a takarítást a járvány lecsengése után nyilvánvalóan fokozott gondossággal végzik majd).
• Bizonyos desztinációk esetében különféle rizikófaktorok vannak, mint például ital- és ételfogyasztás. Az utazó legyen óvatos, mivel az utazás alatti megbetegedések felét a romlott ételek, illetve a fertőzött ívóvíz okozza. Ne felejtsük el a 4F szabályt (főleg ha trópusi országokba utazunk): főzd meg, forrald fel, fejtsd le a héját, vagy felejtsd el!
• Utasbiztosítás megkötése elengedhetetlen, fontosabb, mint a múltban bármikor. Új típusú biztosítási terméket keressünk (Covid esetén kezelés, karantén költségei stb.)

A cikk kitér az utazási ipar szereplőinek a felelősségére is: meg kell találni az egyensúlyt a jövedelmezőség és az elszabadult tömegturizmus ártalmai között, illetve az utóbbiakat a minimálisra szükséges csökkenteni. 

Forrás: TURIZMUS BULLETIN XXI. évfolyam, 1. szám (2021)

DOI: 10.14267/TURBULL.2021v21n1.5

Összeállította:

ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA LÍVIA

PhD, egyetemi tanár 

Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszék

ablne@sze.hu