EURÓPA ÚJJÁÉPÍTÉSE A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV SZEKTOR ÁLLAPOTA A COVID-19 JÁRVÁNY ELŐTT ÉS UTÁN

2021. januárjában az Ernst & Young átfogó tanulmányt jelentett meg az Európai Unió kulturális és kreatív iparágainak a helyzetéről. A tanulmány felhívja a figyelmet a COVID-19 járvány okozta legfontosabb kihívásokra, amelyek megoldása elengedhetetlen a gazdasági válság után Európa újjáépítéséhez.

A kulturális és kreatív szektor jelentősége az Európai Unióban 2013 óta folyamatosan nőtt. 2019-ben a kulturális és kreatív iparágak alaptevékenységei 643 milliárd eurós forgalmat és 253 milliárd eurós hozzáadott értéket teremtettek, és ezzel a forgalom tekintetében az uniós GDP 4,4%-át adták. Vagyis 2019-ben a kulturális és kreatív szektor nagyobb mértékben járult hozzá az uniós gazdasághoz, mint a telekommunikáció, a gyógyszeripar vagy az autóipari szektor. Az Unió 28 országában a kulturális és kreatív szektorban a foglalkoztatottak száma 2019 végén elérte a 7,6 millió főt, ami 2013-hoz képest plusz tíz százalékos növekedés, vagyis hétszázezer új munkahely jött létre. 2019-ben a kulturális és kreatív szektor forgalma is elérte a nettó 444 milliárd Eurót az unió 28 tagországában, majd 2020-ban már 31%-kal csökkent, ami nettó 199 milliárd eurós visszaesést jelent. Ezen drasztikus változás azt jelenti, hogy a kulturális és kreatív szektor a COVID-19 okozta világjárvány okán a leghátrányosabban érintett szektorok közé tartozik. Valamivel kevesebb a veszteségük, mint a légiközlekedésé, de több, mint a turizmusé (-27%) vagy az autóiparé (-25%). A COVID-19 negatív hatásai valamennyi kulturális és kreatív iparágban érezhető. A legsúlyosabban érintett iparágak közé tartoznak az előadóművészeti (-90% 2019 és 2020 között) és a zenei (-76%) szektor; a vizuális művészet, az építészet, a könyvkiadás, a sajtó és az audiovizuális tevékenységek 20 és 40 százalék közötti veszteséget könyveltek el 2019-hez képest. Egyetlen kivétel van a számítógépes játékok, amelyek forgalma plusz kilenc százalékkal nőtt. 

Az Unió országaiban a kulturális és kreatív szektor visszaesése elérő mértékben érintette a különböző országokat. Mivel a gazdasági válságot megelőzően (2019-ig) a közép- és kelet-európai országokban fejlődött leggyorsabban a kreatív gazdaság, így a válság ezen országokat érintette a leginkább. Bulgáriában és Észtországban 44%-os, Litvániában 36%-os forgalomvisszaesést tapasztaltak. De jelentős visszaesés volt tapasztalható Magyarországon, Lettországban, Lengyelországban és Romániában egyaránt. 

Az EY által végzett kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan lehet újjáépíteni az európai kulturális és kreatív iparágakat? A kutatás eredményeképpen alapvetően három központi kihívást azonosítottak, amelyek kezelése nélkülözhetetlen a kulturális és kreatív iparágak újjáépítéséhez.

  1. kihívás: Finanszírozás - támogatni kell mindennemű kulturális és kreatív kezdeményezést!
  2. kihívás: Lehetőségteremtés – stabil jogszabályi keretrendszer megteremtése a kulturális és kreatív iparágak támogatására.
  3. kihívás: Bevonás – A kulturális és kreatív iparágakban tevékenykedő tehetségek erejének a bevonása.

Forrás: Rebuilding Europe: The cultural and creative economy before and after the COVID-19 crisis (https://www.rebuilding-europe.eu/_files/ugd/4b2ba2_1ca8a0803d8b4ced9d2b683db60c18ae.pdf)

Összesítette:

KÉZAI PETRA KINGA

PhD hallgató, egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Vezetéstudomány és Szervezeti Kommunikáció Tanszék
kezai.petra@sze.hu