Az akkumulátorok a közlekedés villamosításában és az elektromos hálózatok kiegyensúlyozásában betöltött szerepük miatt a fenntarthatóbb jövő felé való átmenet kritikus összetevőjévé válnak. Az akkumulátorok használata több mint lehetőség a járművek CO- és NO-kibocsátásának megszüntetésére az éghajlatváltozással küzdő világban; az akkumulátorcellák gyártási kapacitásának növelése jelentős értékteremtési lehetőségeket kínál a gyártók számára, új munkahelyeket teremt, és támogatja a nemzeti gazdasági növekedést. 

A legnagyobb lehetőségek Európában és Észak-Amerikában kínálkoznak, hiszen ezen piacok felvevőképessége rendkívül magas. Ezek a piacok a jövőben az elektromos járművek jelentős növekedésének központjai lehetnek. Az akkumulátorok értéklánca jól kiépült Kínában, a világ legnagyobb elektromos jármű piacán és Dél-Koreában is. Az értékláncnak az értékteremtés és a makrogazdasági lehetőségek nagy részét jelentő akkumulátorcella gyártás területén azonban egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a versenyre, ugyanis a dinamikusan növekedő piacon gyorsan kialakulnak a meghatározó szerepek. A hasonló iparágakban, például a szélturbinagyártásban és az első osztályú autóipari beszállítói ágazatban a múltban bekövetkezett fejlemények alapján valószínűsíthető, hogy a piac 10-15 globális elemgyártó szereplőre fog konszolidálódni. Ezt a konszolidációt főként a termelési költségek csökkentése és a teljesítmény alapján történő versenyzés szempontjából a méretgazdaságosság fontossága fogja vezérelni (Lebedeva et al., 2016).

Gazdasági előrejelzések szerint az akkumulátorcellák piaca 2030-ig évente átlagosan több mint 20 százalékkal növekedhet. Az akkumulátor-értéklánc legfontosabb lépése, a cellagyártás a becslések szerint 2030-ra az akkumulátor-ipari értékteremtés akár 40 százalékát is kiteszi majd. Ha az akkumulátorcellák iránti kereslet évente ilyen dinamikusan nő, akkor a következő időszakban komoly nehézségek elé állítja a piac résztvevőit. A kapacitás ilyen mértékű növekedése számos kihívást foglal magában, mint például a fejlesztések, gyártási költségek finanszírozása, valamint a megfelelő szakemberek toborzása, képzése és integrálása. További potenciális problémák közé tartozik nemcsak az alkalmas gépgyártók, hanem az ellátási lánc kapacitásának biztosítása is (Campagnol et al., 2022).

Forrás:  Lebedeva, N., Di Persio, F., & Boon-Brett, L. (2016). Lithium ion battery value chain and related opportunities for Europe. European Commission, Petten.; Campagnol, N., Pfeiffer, A., & Tryggestad, C. (2022. január 11). Capturing the battery value-chain opportunity. McKinsey & Company, https://www.mckinsey.com/industries/electric-power-and-natural-gas/our-insights/capturing-the-battery-value-chain-opportunity)

A témával a SZE Járműipari Kutatóközpontban működő gazdasági kutatócsoport foglalkozik, az együttműködés, és kutatási tevékenység iránt érdeklődő minden kollégát, hallgatót szívesen várnak egyeztetésre.

Összeállította:

VIG SÁRA GERDA

Egyetemi hallgató, Kutatási gyakornok
Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Járműipari Kutatóközpont
vig.sara.gerda@ga.sze.hu