A bemutatott cikkben megjelenő módszertan az ún. számviteli beszámolási komplexitás (accounting reporting complexity, ARC) mérésére ad lehetőséget az XBRL digitális reporting standard szerint. A módszertan adaptálásával a jelenlegi nemzetközi szabályozási környezetben a következő években az európai vállalatok pénzügyi és fenntarthatósági jelentéseinek egyre nagyobb terű elemzésére nyílik lehetőség.

A standardalkotók és a szabályozók számára felismerhetővé vált, hogy az egyre változatosabb és összetettebb üzleti tranzakciók hiteles bemutatására a számviteli közzétételek fejlődése is elengedhetetlen, ugyanakkor ezzel a számviteli beszámolók elkészítése és használata is összetettebbé válik. Hoitash és Hoitash (2018) tanulmányában kifejlesztésre és értékelésre került egy olyan új módszertan, ami a számviteli beszámolási komplexitást (accounting reporting complexity, ARC) méri az amerikai tőzsdei vállalatok körében. A cikkben létrehozott matematikai modellhez és a leíró statisztikákhoz a standardizált, digitális módon nagy mennyiségben elérhető eXtensible Business Reporting Language (XBRL) taxonómiája szerint elkészített 10-K éves beszámolók egészének (XBRL dataset) gazdasági adatait használták fel.

A korábban az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által megfogalmaztak szerint a számviteli komplexitás két forrása az (1) nehezen érthető és nehezen alkalmazható standardok, valamint (2) a számviteli standardok mennyisége és sokfélesége. Az ARC a pénzügyi jelentések elkészítésének összetettségére fókuszál, így alapvetéseként a számviteli információk mennyiségét és sokféleségét vizsgálja, az éves beszámolók digitális formátumban való elérhetőségét kihasználva.

Más módszerekkel összehasonlítva az ARC több előnnyel rendelkezik. Elsősorban, mivel számviteli közzétételekből származik, alkalmasabb a számviteli taxonómiához kapcsolódó kérdések vizsgálatára. Másodszor, a módszertan nem korlátozódik egy adott vállalatcsoportra, akár a tőzsdei vállalatok teljes sokasága vizsgálható. Harmadszor, az ARC egy adott éves jelentés teljes adathalmazát felhasználja (pl. a beszámolótételek teljes jelölési (tag) rendszere), így biztosítva a számviteli komplexitás megragadásához szükséges széleskörűséget, a részletesebb, számlaspecifikus mérésére történő visszavezetés lehetőségével.

A cikkben mintegy háromezer vállalat négyévnyi beszámoló adatai kerültek felhasználására. A modellben 6 számított komplexitási mutató mellett több, mint 30 egyedi változó adatait nyerték ki, és használták a beszámolási komplexitás, és a közölt információ minősége közti kapcsolat vizsgálatára. A módszer a további kutatásokhoz benchmarkként szolgálhat a komplexitási mutatók három kategóriájának (operating, linguistic, and accounting-based), és az ezekhez tartozó validált változók megállapítására.

Forrás: Hoitash, R., & Hoitash, U. (2018). Measuring accounting reporting complexity with XBRL. The Accounting Review, 93(1), 259-287.

A témával a SZE Járműipari Kutatóközpontban működő gazdasági kutatócsoport foglalkozik, az együttműködés, és kutatási tevékenység iránt érdeklődő minden kollégát, hallgatót szívesen várnak egyeztetésre.

Összeállította: 

SUTA ALEX

PhD hallgató, ügyvivő-szakértő
Széchenyi István Egyetem, Széll Kálmán Adattudományi Közgazdasági Szakkollégium
Járműipari Kutatóközpont
suta.alex@ga.sze.hu