Az új üzleti modell elsősorban Budapesten terjedt el, de néhány szolgáltatás (telekocsi, lakáskiadás, közösségi irodák, futárközvetítés) révén megjelent a megyeszékhelyeken is. Magyarországon a közlekedés és az emberi erőforrás-megosztás területén terjedt a legdinamikusabban a megosztás jelensége. A közlekedési ágazat esetében a hosszú és a rövid távú autómegosztás mellett az elmúlt években jelentős kínálatbővülés az on-demand járműbérlés területén volt megfigyelhető: a közösségi használat az autó mellett további közlekedési eszközök esetében bizonyult üzletképes vállalati modellnek (l. Boatly, Blinkee, Lime). Az emberi erőforrás megosztása elsősorban a háztartási és a szakmai szolgáltatások területén jellemző. Míg a nagyobb tőkebefektetést igénylő közösségi ételkiszállítás területén elsősorban külföldi tulajdonú platformok (Wolt, Netpincér) tudtak talpon maradni, addig a jobb piacismeretet és kisebb befektetést igénylő tevékenységek (pl. háztartási szolgáltatások, csomagszállítás, illetve az alkalmi munkák közvetítése) a magyar tulajdonú vállalatok (Neatly, ViddL, clickforwork) számára jelentettek jövedelmező üzleti lehetőséget. A térmegosztást illetően a rövidtávú lakáskiadás területén az Airbnb egyeduralma jellemző, a munkavégzésre alkalmas terek megosztásának elterjedése azonban számos coworking vagy közösségi iroda megjelenését eredményezte a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban egyaránt. A megosztáson alapuló gazdaság vállalatainak megjelenése a kiskereskedelemben részben a közvetlen értékesítési lehetőségek iránti folyamatosan növekvő társadalmi igény kialakulására, részben a költségtudatosabb és környezettudatosabb fogyasztói magatartásra vezethető vissza. (Youtyúk, Ticketswap, Veddbérbe) A sharing economy megoldások a pénzügyi szférában terjedtek el a legkevésbé Magyarországon, ami elsősorban a piac kis méretével, a tőkeerős befektetők hiányával, az alacsony pénzügyi kultúrával és szabályozási hiányosságokkal magyarázható. A koronavírus járvány a hagyományos üzleti modellen alapuló vállalkozásokhoz hasonlóan a közösségi gazdaság több szereplőjét is bizonytalan helyzetbe hozta. A magyarországi helyzetre vonatkozó felmérés még nem készült, azonban a nemzetközi kutatások rámutatnak, hogy a járvány negatív hatásai elsősorban a sharing economy két legjelentősebb ágazatát (közlekedési szolgáltatások, szállásszolgáltatás) érintették, ezzel egyidejűleg azonban a pandémia új üzleti lehetőségeket is teremtett más ágazatok (pl.: az emberi erőforrás szektor) sharing economy vállalkozásai számára. (Batool és társai, 2020)

Forrás: 

Imre Gabriella (2021): A sharing economy kiterjedése Magyarországon (MC Working papers 2021/2) https://mc.sze.hu/menedzsment-kutatasok 

Egyéb hivatkozott tanulmányok:

Batool, M. és társai (2020): How Covid-19 has shaken the sharing economy?  An analysis using Google trends data, Economic Research-Ekonomska Istraživanja, 1-13

Összeállította:

IMRE GABRIELLA

PhD, egyetemi adjunktus

Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék

imre.gabriella@sze.hu